2013. december 13., péntek

Jó-kor


Mikor van a jókor? És melyik a jó kor? Az időt jelentő számok befolyással vannak ránk, meghatározzák a gondolatainkat és szabályok közé szorítanak. Így, ha nem érsz oda időben, elkésel; ha nem a megfelelő pillanatban lépsz be egy ajtón, nem jókor érkezel; az érettségihez 18 év a meghatározott „jó kor”, de a bölcsességhez, hitelességhez inkább az idősebb, aranykor a jó kor.   

Dobjuk el az időt egy kicsit. Nézzünk tisztán a ráma nélküli képre. Tényleg a kor számít és nem a tett, a tapasztalat, a tartalom? Mit mutat a kép? A keretek adják a normát, az átlagost, míg az egyediség, a különlegesség pont akkor jön létre, mikor a szabályok alól kitörünk. Negyvenévesen, az iskolapadot kinőve, munka mellett, nagyobb teljesítmény letenni az érettségit, mint nappali tagozatos diákként. Fiatalon mélységeket megélni, majd önerőből irányt váltani és példává válni, inspirálóbb és reménytelibb hatású, mint az őszen megvilágosodottak történetei.

Az idő tehát nem a teljesítmény mértékegysége. Így a hitelesség sem lehet korhoz kötött. Minden kor lehet jó, és minden pillanat jókor van, ha élünk a lehetőséggel. A választás pedig csak rajtunk múlik: helyzetünkért a környezetünket okoljuk, vagy magunkba merülve belső változást kezdeményezünk; vagy mondjuk a kemény és szenvedéssel teli élet helyett, csupán a hozzáállásunkkal és a szándékunk miatt élünk inkább Remek Életet.

Melyik a könnyebb, melyik az átlagosabb, melyik a gyakoribb? És melyikről álmodtál gyermekként? Középszerű, kínlódásokkal tarkított, keserű, egysíkú életet képzeltél el magadnak, vagy volt valami magasztosabb célod, valami, amivel ki szerettél volna emelkedni a tömegből? Nem kell feltétlen nagy dolgokra gondolni ez alatt.

Az én vágyam az volt, hogy egy igazán boldog családot szeretnék, ahol a férjemmel életünk végéig szerelemben és egyetértésben élünk. Fittek, egészségesek vagyunk és gyermekeink számára másolható nő és férfi mintát mutatunk, ezáltal ők is kiegyensúlyozott, értékes felnőttekké válnak majd, és nagyszerű unokákkal ajándékoznak meg bennünket. Ez nem tűnik elrugaszkodott álomnak. Mégse ez a normális, átlagos családkép, ha körülnézek!

A Remek Élet kutatását vettem a fejembe, hiszen az én hátam mögött is sok kudarc áll, mint például a saját és a szüleim válása. De töretlenül bízom abban, hogy amit gyerekként kristálytisztán láttam magam előtt, az létezik – ha megteremtem! Felméréseim szerint a Remek Élet nem más, mint boldogság és egészség minden fronton, vagyis otthon és a munkahelyen; de többen kiemelik, hogy jóban lenni önmagunkkal és a világgal. Majd a válaszadók túlnyomó része vallja be, hogy még nem él remek életet, de úton van felé…

Én is úton vagyok. Van, aki előtt járok még, de sokakat már lehagytam a nagy útvesztőben, amiken eddig keresztülmentem. Tudom, mire van szükség az úton, tudom, nem minden fenékig tejfel és az én szám sem ér minden másodpercben fülig. A Remek Élet számomra egy szemlélet, egy tudatos hozzáállás a világhoz, ami által a valóságban is jobban érezzük magunkat, ezáltal megszépül a környezetünk és egyre többször tapasztaljuk a boldogság állapotát.

Nem mondom meg a „tutit”, hogy jönnék én ahhoz? Viszont rávilágítok olyan helyzetekre, amiket eddig talán más szemmel néztél. A mindennapi inspiráció, a folyamatos motiváció, a feltöltő tippek és a harmónia elérését segítő gyűjteményem, amik mind megélt, saját tapasztalataim eredménye, most egy csomagban nyújtom át Neked! Jó korban, még fiatalon. Most, épp a legjobbkor!

Ha Remek Életet kértél a Jézuskától, a fa alatt meglelheted! :-)
www.remekelet.hu


R.É.K.A.
Remek Élet kutató, nőinspirátor


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése